Fotó: A jevpatóriai kutatóközpontba rendszeresen visszalátogatott tanítványaival.

Borisz Jevgenyjevics Zolotov (1947. november 20. – 2015. december 25.), matematikus, kibernetikus, a matematikai tudományok kandidátusa. A Frontális Problémák Nemzetközi Akadémiájának alapító elnöke.

Családja Kétszer nősült, négy gyermeke és két unokája van. Apja, Jevgenyij Vasziljevics Zolotov orosz akadémikus, alkalmazott matematikus, a „Leader-Follow” elnevezésű fejlődési modell alkotója.

Élete és munkássága

Borisz Zolotov a Moszkvai Energetikai Főiskolán a bonyolult rendszerek specialistája lett, és már ebben az időszakban jelentős mennyiségű matematikai tételt dolgozott ki. Több akadémikustól is meghívást kapott, hogy együtt dolgozzanak. Ő Iljicsov akadémikus ajánlatát fogadta el, és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Távol-keleti Tudományos Központja Oceanológiai Intézetében ment, ahol évekig tanulmányozott delfineket és bálnákat. Ennek során a civilizációk közti megértés új elveit, valamint a kapcsolatteremtés és a kommunikáció új nyelvezetét dolgozta ki. Egy pszichoanalitikus csoportnak is tagja lett, amely közvetlenül az Orosz Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működött, és ott olyan problémák komplex modellezésével foglalkozott, melyeket „megoldhatatlanoknak” neveztek. Emellett a Kulturális Minisztérium tudományos konzulense volt.

Később kozmikus problémákkal is foglalkozott. Kidolgozta A. Leonov űrhajós hővédő szkafanderét, részt vett a kozmotechnikai berendezések megalkotásában, dolgozott a különösen nagyméretű titánöntvények, és más olyan szuperkorszerű anyagok készítéséhez szükséges berendezések kidolgozásán is, amelyek az atom-tengeralattjáróinak építéséhez szükségesek, továbbá a reaktorok védőberendezésein.

Zolotov eközben a szinergetika prófétájává vált, és figyelme már nem is a delfinekre vagy a berendezésekre, hanem az emberekre irányult. Megfogalmazta saját axiómáját, amely szerint mielőtt hozzáfognánk a világ átalakításához, előbb rendet kell teremtenünk abban a zónában, amelynek átalakítása a legkisebb romboló következményekkel jár a világra nézve, a saját fejünkben. Ezt elnevezte Arany útnak.

Zolotov a Teremtésről beszélt és teremtésre tanított. A teremtés ügyeivel való foglalkozása során elnyerte a világ egyik legrégibb tibeti mágiával foglalkozó társasága, a Fehér Lótusz Társaság Legfőbb Magiszterének címét. Alapító elnöke lett a Frontális Problémák Nemzetközi Akadémiájának, 1989-ben, ahol az összetett és a különösen összetett rendszerek matematikusaként foglalkozott az olyan témákkal is, mint például a kozmikus civilizációk kérdésköre, a parapszichológiai és a telepatikus jelenségek, a vallások és az okkultizmus háttere. E területek híres képviselőinek némelyikével baráti kapcsolatot is ápolt.

A történelem, az ökoszisztéma és az orvostudomány is folyamatosan érdekelte – 15 éven át foglalkozott rákkutatással, a politikai konfliktusok kérdésével, és antikatasztrófa jelző- és elhárítórendszerekkel.

Szemináriumain és expedícióin több százan vettek részt. Evolúciós modelleket, ökokatasztrófákat, betegségeket, háborúkat modellezett, és kidolgozta a lehetséges megoldásokat. Megalkotta a Zseniális Nézők Színháza, majd az Aranykulcs Színház nevű alkotói módszereket. Számos új művészeti irányzatot és módszert fejlesztett ki.

Zolotov professzor a Leader-Follow tudományos modellről

"Mire és milyen gyorsan lehet megtanítani egy bizonyos világot, egy bonyolult rendszert, vagy egyszerűbben szólva az embert (ámbár nem kötelező), hogy professzionálisan és alkotó módon legyen képes végrehajtani egy bizonyos cselekvést, és hogy élvezetet nyerjen az elvégzett tevékenységből, mégpedig úgy, hogy a vágyakozás tüze ne szűnjön meg égni a bensőjében, és képes legyen tüzet gyújtani másokban? Szóval mi az, amire szükség van ehhez?

Igazán nem sok. Szükség van az igényre az olyan tulajdonságok megszerzéséhez, amelyek kinek-kinek nélkülözhetetlenek a boldog élet biztosításához, avagy kell az igény, hogy az ember megszerezze és kifejlessze magában a „biolézeres” tulajdonságokat, vagyis szükség van egy ilyen kisugárzóképesség elnyerésére, egy ilyen készenlétre, bizonyos tulajdonságok transzlációjára, mégpedig tartósan, zavarok és torzulások nélkül.

Felvetődik a kérdés: miféle „tulajdonságokról” van szó tulajdonképpen? Mindenek előtt, ez a tanítvány tulajdonsága, hiszen e nélkül lehetetlenség megszerezni bármiféle ismeretet és képességet. És szükséges a lehető legtökéletesebb információszerzési képesség, a tudásnyerés technológiai képessége, vagyis az a képesség, hogy az ember a legkorszerűbb tudásszerzési technológiák alkalmazásával szerezzen ismereteket, és nem a statisztikai adatbázisokból.

És talán nem kevésbé fontos a Hit-Remény-Szeretet képessége, amely nélkül nem lehet eljutni semmiféle tulajdonság semmilyenféle készletéhez. Ha az átadás szilárdságáról beszélünk, amíg az ember nem hisz benne, maga az átadás vagy transzláció egyáltalán nem is lehetséges. Olyan lenne ez, mint az egy kapura játszás, nincs visszacsatolás, nincs meg az elektronok kölcsönhatása, nincs áram, nincsenek öngerjesztő hullámok, nem alakul ki az autogenerátor.

Haladást jelenthet önmagunk megértésében és mind annak a megismerésében, ami láthatóan és láthatatlanul körülvesz bennünket az a lépés is, amely közelebb visz a világgal való információs egyesülés kifejlesztéséhez önmagunkban. Ezt most már nem olyan bonyolult dolog megtenni, mert sokan megtanulták. A legcéltudatosabbak pedig, akik lelkük mélyén vágyakoznak az emberiség jövője felé, még tovább jutnak, egyre újabb és újabb tudásterületeket tárnak fel. Olyan tudásokat, melyek túl vannak az érzékelésünk határain és még rejtve vannak az emberi szem elől, de a nem is olyan távoli jövőben megszerezhetők lesznek."

(Prof. Boris E. Zolotov: A jövő emléke, részlet)

Az Expert-Operator System

Legfontosabb alapműve az édesapja által felismert és leírt egyetemes fejlődési törvényhez - Leader-Follow Modell - kapcsolható, mivel kidolgozta ennek teljes gyakorlati rendszerét és hozzá nagyszámú alkalmazást is. Magán kutatóközpontot és iskolát alapított, ahol 1989-től haláláig folyamatosan dolgozott.

Az arany út mestere

Részletek az USA-ban élő Maria Rostovskaya megjelent írásából, melyekben visszaemlékezik fiatalkori, kutatóintézeti kollégájára, Boris Zolotovra:

Borisz Zolotov a Moszkvai Energetikai Főiskolán tanult, felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezett, és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Távol-keleti Tudományos Központjának Oceanológiai Intézetében dolgozott. A disszertációja megvédése után Borisz Zolotov sokáig válogatott, hogy mivel kellene a továbbiakban foglalkoznia, mert nagyon sok ajánlatot kapott, és egyik érdekesebb volt, mint a másik. J. P. Velihov azt javasolta, hogy foglalkozzon a szabályozható termonukleáris reakció létrehozásával különleges körülmények között. L. D. Fagyejev arra kérte, dolgozzon ki új fejezeteket a matematikában, mert ekkorra Borisz Zolotov már elég tekintélyes mennyiségű matematikai fejezetet dolgozott ki. J. I. Marcsuk az ember immunrendszere orvostudományi matematikai modelljének a kidolgozásához kérte fel. Minthogy B. J. Zolotov a bonyolult rendszerek specialistája volt, képes volt bármely tudományterület bármely folyamatainak a modellezésével foglalkozni. Ezt a tudományt nevezik kibernetikának. Borisz Zolotov hosszú ideig egy pszichoanalitikus csoport tagjaként is tevékenykedett. Ez a csoport a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működött, és olyan problémákkal foglalkozott, amelyeket „megoldhatatlanoknak” neveztek. A Kulturális Minisztérium tudományos konzulense volt.

Az Oceanlógiai Intézetnél Borisz Zolotov hosszú ideig dolgozott delfinekkel és bálnákkal, azzal a céllal, hogy a partnereinkké tegye őket az óceán meghódításában. Ennek a munkájának az alapján az érintkezés, a megértés új elveit, a világgal való kapcsolat új nyelveit dolgozta ki. B. J. Zolotov kozmikus problémákkal is foglalkozott, ő dolgozta ki A. Leonov űrhajós hővédő szkafanderét, részt vett a kozmikus technika műszeres berendezéseinek megalkotásában, dolgozott, továbbá, különösen nagyméretű titánöntvények, és más olyan szuperkorszerű anyagok készítéséhez szükséges berendezések kidolgozásán, amelyek a világ legnagyobb atom-tengeralattjáróinak építéséhez szükségesek, dolgozott továbbá a reaktorok védőberendezésein.

Borisz Jevgenyjevics munkássága azonban nem merült ki ezekkel. Csak hát felvázolni őt aligha könnyebb, mint elmondani a Világmindenség felépítését. A tudományon kívül ő volt az április elsejéken, Odesszában megrendezésre kerülő Jumovina humorfesztivál egyik megalapítója. Ezen háromszor nyerte el „A legvidámabb és a legélesebb eszű ogyesszai ember” titulusát.

Ahhoz, hogy beszámoljunk egy városról, nem elegendő, ha bemutatjuk az épületeit és tereit, mert egy város a benne lakó embereken keresztül tárul fel. Ezért most nem Vlagyivosztok gyönyörűséges régi épületeiről fogok beszélni, hanem azokról az emberekről, akikkel a hetvenes években a Tudományos Akadémián találkoztam, ahová akkoriban magam is tartoztam. Az intézetet akkoriban Andrej Petrovics Kapica irányította, Szergej Kapicának a testvére, aki a Nyilvánvaló és hihetetlen című híres ismeretterjesztő tévésorozatot vezette.

Az első, akiről beszélni szeretnék, akkori kollégám, Borisz Zolotov volt. Bármilyen különösnek tűnhet is, nem a tudomány révén ismerkedtünk össze, hanem az egyik első szovjetunióbeli diszkotéka szervezet iránti közös érdeklődésünk jóvoltából, ahol beszámolót tartott Rick Wakeman, a progresszív rockot játszó Yes együttes billentyűse Artúr király legendája című albumáról. Ki gondolta volna akkoriban, hogy Zolotovnak, akárcsak a Holdnak van egy másik oldala is.

Borisz Zolotov mágus és eleven legenda. Elvégezte a Moszkvai Energetikai Főiskolát, majd az aspirantúra után választhatott Velihov és Marcsuk akadémikus ajánlatai közül, de ő Viktor Iljicsov akadémikus mellett akart dolgozni a Távol-Keleten, az oceanológia tudományterületén. Ez lehetőséget biztosított számára, hogy visszatérjen gyermekkori érdeklődéséhez, amely Jevpatóriában alakult ki benne, ahol az édesapja, az akadémikus, az ottani rakétalőtéren teljesített szolgálatot.

Ráadásul ez az a hely, ahol országunkban elsőnek kel fel a nap, itt van Curaçao, vannak ritka földfémek. Itt romantikus lelkek laknak! Az emberek itt extrém körülmények között élnek, hálót lehetne szőni belőlük. Olyat, amivel a mesebeli öregember kifogta az aranyhalat. És Zolotov elkezdett dolgozni a kapcsolatain.

A matematikai tudományok kandidátusa címnél feljebb nem kapaszkodott, de különben az utcaseprők és kazánfűtők nemzedéke körében, amelyikhez tartoztam, kit érdekelt a szamárlétra.

Fotó: Kitüntetett tudós

Zolotov, mint egy "Jézus Krisztus", a szinergetika nevű tudomány prófétája lett, amely nem az oceanográfiára irányul, hanem magára az emberre. Megfogalmazott egy axiómát, amely szerint mielőtt hozzáfognánk a világ átalakításához, rendet kell teremtenünk abban a zónában, amelynek átalakítása a legkisebb romboló következményekkel jár erre a világra nézve: a saját fejünkben. Ezt elnevezte „Arany útnak. Zolotov a Teremtésről beszél, és Teremtésre tanít. A Teremtés ügyeivel való foglalkozása során elnyerte a világ egyik legrégibb tibeti mágiával foglalkozó társasága, a Fehér Lótusz társaság Legfőbb Magiszterének a címét. De hát megmagyaráz-e ez bármit is? Borisz Zolotov nem hétköznapi ember volt. Igazi legenda-ember. Út-ember. Mágia-ember.

Az összetett és a különösen összetett rendszerek matematikusaként foglalkozik olyan határterületeken lévő témákkal is, mint például az UFO-kérdés, a parapszichológiai jelenségek, a vallások és okkultizmusok háttere. E területek híres és érdekes képviselőinek némelyikével baráti kapcsolatokat is ápolt. A történelem és az orvostudomány is érdekli – 15 éven át sikerrel foglalkozik például rákkutatással és a mentális betegségekkel.

Az általa alapított és vezetett, édesapjáról elnevezett „Frontális Problémák Akadémiája” központ és iskola a legújabb információtechnológiákkal, valamint perspektivikus tudományokkal foglalkozik,és tehetségeket képez. Rendkívül termékeny, fáradhatatlanul kutat, tanít és új megoldásokon dolgozik. Tehetsége és eredményei apjához hasonlóan kimagaslóak, korát jóval meghaladóak, ugyanakkor az egyszerű emberek számára is kidolgozta az egyének számára fontos ismeretek átadását.

Megalkotta a „Barátság Háza” projektet, aminek keretében nehéz sorsú családokat segített: Ő és a vezetése alatt dolgozó szakemberek saját kezűleg felújították és berendezték a leromlott állapotú házaikat, megújították a bennük lakó családok életét. Ezt egy életen át folytatta, még külföldi útazásai során is. Az amerikai sajtó szerint egyike a bolygó tíz legintelligensebb emberének.