Ebben az együttműködési modellben valamennyi együttműködő személy rendelkezésére áll az a lehetőség, hogy olyan képességet dolgozzon ki, ami által megnöveli a tájékozódási szintet az élettérben és az információs térben, javítva a fogékonyság minőségét az új ismeretek bővítéséhez, a végletekig kiszélesítve az ismeretszerzési lehetőségeket. Ehhez az szükséges, hogy az egyik ember – leader (vezető) - mozgást végezzen, és a másik ember – follow (követő avagy vezetett) – megismételje, vagyis utánozza azt.

- Kezdetben (nulla szinten) a direkt kontaktus szintjén érik el a megértést. Ez az úgynevezett expert-operátor pár.

- Az első szakaszban a legalapvetőbb szinten tanulják egymás megértését. Ez azt jelenti, hogy bekapcsolódik a megérzés, vagy lélek. Ez automatikusan történik meg az illető személy sajátosságainak megfelelően, hogy ennek segítségével kitöltse a zavaró információhiányt.

- A második szakaszban, amikor a megértés szintje már lehetővé teszi a zökkenőmentes, közös mozgás végrehajtását, az expert már egyáltalán nem használja a érzékelés látással kapcsolatos csatornáját, csak a "megérzéseire" támaszkodik.

- Az az érintkezés nélküli, egyre távolibb együttműködés szakaszában (3. szakasz) a továbbiakban az expert, az operátor által adott mozgást végzi, azon információs jelekre támaszkodva, amiket az operátor testének mozgásából megérezve kap, de már csak a mágneses hatáshoz hasonló módon érzékeli azt. Ezzel a tudat bekapcsolja azon képességét, mellyel dekódolja az energia-információs jeleket. Ezzel lehetővé válik az együttműködés további elmélyítése.

- A negyedik szakasz kezdetére kialakul a „szupravezetés” zónája.

A modellre kidolgozott gyakorlati munka mozgató elve a bizalom: ezt a technológiát az emberi akarattal szemben nem lehet használni. Ez az együttműködést leíró modell.

A LF modell alapján tett felismerés lényege

A "Leader-Follow" összefüggés alapján kimondható, hogy az egyetemes fejlődés nem más, mint két-objektumos átadási folyamat, amely négy fő szakaszban, és hét lépésben zajlik le. Ezt egyszerűbben azt jelenti, hogy ha csak két objektumot vizsgálunk és csak egyetlen egy minőség átadását tételezzük fel, akkor ennek a minőségnek az átadása során, az elkezdésétől a befejezéséig, 4-szer történik rezsimváltozás és összesen 7 meghatározott lépcsőn keresztül halad át a folyamat a végkifejletig, Az eredménye az, hogy amit csak az egyik objektum tudott és képes volt rá, azt az átadás után már mindketten tudják. A négy szakasz hasonló a természetben zajló minden átadási folyamatban. Ennek egyik jól ismert analógiája a négy évszak.

Egy univerzális/egyetemes modellben, a benne szereplő alanyokat is egyetemes szerepük szerint nevezik el. Tehát nem számít, hogy személy szerint kicsoda, milyen fajhoz tartozik, hol él az univerzumban és mi a célja. Az átadási törvény rá is érvényes, ahogy mindenkire, ezért egy ilyen modellben csak A vagy B vagy C és így tovább objektumként szerepelhet.

A LF modellben az egyik a vezető és a másik a vezetett objektumként, avagy átadóként és befogadóként, egészen egyszerűen A és B objektumként szerepelnek az alanyok. (Objektum, azaz a kritériumoknak megfelelő bármely alanyra kiterjesztett a vizsgálat és a törvény hatálya, szemben a szubjektummal, amely például egy konkrét személyt jelölhet, akire leszűkül a vizsgálat avagy a megállapítás.) (a ford.)

E modell, azaz e törvény leírásához számszerűen elegendő két objektum, hiszen ebben az esetben már létrejöhet átadás. Egyetlen objektumra azonban nem írható le átadási törvény.

A négy univerzális szakasz a lezajlás sorrendjében a következő: 1. szakasz: energetikai, azaz diktatórikus rezsim 2. szakasz: energia-információs rezsim 3. szakasz: információ-energetikai rezsim 4. szakasz: informatikai rezsim

Ezek a szakaszok a két objektum viszonyának változásait írják le energia-információs változásokkal. A tanulás során az információátadásra helyeződik át a hangsúly, azaz a tanuló egyre önállóbbá válik, és a tanítónak egyre kevesebb energiát kell befektetnie az átadási folyamatba. Ezt is a tanuló veszi át tőle, azaz a folyamat vezetőjévé válik, és önállóan viszi tovább, a saját érdeklődésének és tudásának megfelelően.

A két univerzális objektumot az egymással együttműködő párt alkotó egyik, úgynevezett expert minőségű és szerepű objektum, és a másik, az úgynevezett operátor minőségű és szerepű objektum néven vezették be.

A Világegyetemben mindenhol érvényes. Bármilyen témáról legyen szó, mindenhol belekerülünk a "Leader-Follow" összefüggésbe. Ennek az összefüggésnek a leírása az Univerzum fejlődési alaptörvényét, azaz a tanítás vagy átadás törvényét, vagy még másképpen, a változtatás törvényét mutatja be.

A dinamikus rendszerek mélyreható és komplex vizsgálata nyomán úgynevezett Fejlődési vagy más néven Teremtés Modellek alkothatók, melyekkel kidolgozható bármely életszerű kérdés megoldása vagy kimutatható annak irrealitása.

(Szómagyarázat: Az egyetemes szó szinonimája az univerzális. Jelentése: mindenhol ható avagy a világegyetem minden pontján érvényben lévő.)

A felhasználás eddig a következő területeken került kidolgozásra: orvostudományok, oktatástudomány, vállalati alkalmazások, sporttudomány, művészetek, társadalomtudományok, irányítási rendszerek, erősen információhiányos elméleti és gyakorlati problémák megoldása.

Jevgenyij Vasziljevics Zolotov (1922. május 30. – 1990. július 26.) szovjet-orosz akadémikus, matematikus, kibernetikus. Munkássága igen elismert, de mindvégig szigorúan titkos volt. Nem véletlen a névegyezés, mert ő Borisz Zolotv apja. (bővebben: legalul, a kapcsolódó cikkekben)

Fia, Borisz, az ő szellemi tudásának örököse és továbbfejlesztője, tette teljesen hozzáférhetővé ezt az új felismerést. A LFM leírása és bővebb kifejtése is az ő alkotása.

A következőkben a gyakorlati alkalmazás modelljének lényege olvasható, lerövidítve:



Borisz Jevgenyijevics Zolotov

Problémafelvetése: Létrehoztak már azelőtt is sokszorosan összetett és nagyszabású számítógépes programokat és komplex technikai rendszereket, melyek képesek igen nagyszámú adat befogadására és feldolgozására. Arra azonban nem voltak alkalmasak, hogy emberi beavatkozás nélkül figyeljék a világot, és annak az emberre gyakorolt hatásait. Elvileg lehetséges létrehozni ezen a módon is ilyen automatikus rendszereket is, de ezek kifejlesztése, létrehozása, fenntartása is igen költséges, túl lassú és folyamatosan továbbfejlesztendő. Az élőlények, az emberek, illetve ezek együttesen is, potenciálisan képesek azonban mindarra, ami a saját fejlettségi szintjük emeléséhez szükséges. Minden nemű technikai segédlet nélkül.

Az emberi felügyeletre nem csupán ahhoz van szükség, hogy ezeket a rendszereket megalkossa és vezérelje, hanem ahhoz is, hogy gépek nélkül is képes legyen, csupán a saját tehetségének a fejlődése által, életben maradni, és a környezetével együttműködni.

A komplex rendszerek változásának folyamata az alkalmazkodás. Ehhez az embert is tanítani kell, ezért ehhez kell megkapnia a legtöbb támogatást.

A fejlődés mennyiségi és minőségi változások sorozatából létrejövő, univerzális törvényszerűségek alapján zajló folyamat. A mennyiségi változások anyagi természetűek, ám a minőségi változások információ-változásokkal magyarázhatók. Fejlődés kizárólag akkor jöhet létre, ha minőségi változások is bekövetkezhetnek. Az anyag fejlődése nem más, mint tulajdonságai megváltozása, ami az anyagban tárolt információ megváltozásakor jön létre. Az információváltozás is energiaigényes folyamat, ezért a fejlődési folyamatok a téridőben történő energia-információs változásokként írhatók le.

Borosz Jevgenyijevics Zolotov (1947. november 20. – 2015. december 25.), orosz matematikus, kibernetikus. A szinergetika egyik prófétájának is tartották. A Frontális Problémák Nemzetközi Akadémiájának (IAFP) alapító elnöke. Borisz Zolotov a Moszkvai Energetikai Főiskolán tanult, felsőfokú műszaki végzettséggel rendelkezett, és a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Távol-keleti Tudományos Központjának Oceanológiai Intézetében dolgozott. A disszertációja megvédése után Borisz Zolotov sok ajánlatot kapott. J. P. Velihov orosz akadémikus azt javasolta, hogy foglalkozzon a szabályozható termonukleáris reakció létrehozásával különleges körülmények között. L. D. Fagyejev orosz akadémikus arra kérte, dolgozzon ki új fejezeteket a matematikában, mert ekkorra Borisz Zolotov már elég tekintélyes mennyiségű matematikai fejezetet dolgozott ki. J. I. Marcsuk orosz akadémikus az ember immunrendszere orvostudományi matematikai modelljének a kidolgozásához kérte fel. Minthogy B. J. Zolotov a bonyolult rendszerek specialistája volt, képes volt bármely tudományterület bármely folyamatainak a modellezésével foglalkozni. Ezt a tudományt nevezik kibernetikának. Zolotov hosszú ideig egy pszichoanalitikus csoport tagjaként is tevékenykedett. Ez a csoport a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működött, és olyan problémákkal foglalkozott, amelyeket „A megoldhatatlanoknak” neveztek. Ezek mellet az orosz Kulturális Minisztérium tudományos konzulense volt.

Az Oceanlógiai Intézetnél Borisz Zolotov hosszú ideig dolgozott delfinekkel és bálnákkal, azzal a céllal, hogy a partnereinkké tegye őket az óceán meghódításában. Ennek a munkájának az alapján az érintkezés, a megértés új elveit, a világgal való kapcsolat új nyelveit dolgozta ki. Kozmikus problémákkal is foglalkozott, ő dolgozta ki A. Leonov űrhajós hővédő szkafanderét, részt vett a kozmikus technika műszeres berendezéseinek megalkotásában, dolgozott, továbbá, különösen nagyméretű titánöntvények, és más olyan szuperkorszerű anyagok készítéséhez szükséges berendezések kidolgozásán, amelyek a világ akkori legnagyobb atom-tengeralattjáróinak építéséhez voltak szükségesek, dolgozott továbbá a reaktorok védőberendezésein. (bővebben: legalul, a kapcsolódó cikkekben)

Alaphipotézise: "Történelmileg olyan tudást adnak az embernek, amelyre tényleges szüksége van. És mi várjuk, hogy mikor adják azt a tudást, hogy hogyan kell tovább élni és álmodozunk, hogy majd jól fogunk tovább élni. Talán ez a tudás meg is van, a legtöbb ember megkapja az élete során. De milyen módon kapja meg az ember ezt a tudást? Hogyan tanulja meg? Mik azok a katasztrófapontok, a bizonytalanságok? Hol veszíti el önmagát, hol találja meg? Ez az egész könnyen érthetővé válik, ha naivan vizsgáljuk meg, tehát matematikai értelemben nagyon leegyszerűsítve.

A modell lényege: "Egy naiv de pontos modellben, a nulla szinttől kezdve megnézzük a tanítás modelljét: amikor az egyik objektumnak van valamilyen ismerete, tudása, minősége, a másiknak viszont nincs. Hogyan adható át annak, akinek nincs? Hogyan zajlik ez a folyamat? Milyen rezsimek, milyen erők szerepelnek benne? Milyen együttműködés zajlik? Milyen mezők vannak és milyen változások? Amint valóban megértjük ezt a modellt, érthetővé válik az is, hogy miért fordul elő olyan gyakran, hogy ha kidolgoznak egy fejlődési modellt, akkor az általában téves. Ugyanis csupán egyetlen univerzális trajektórián nem lehetséges kidolgozni átalakulási, azaz fejlődési törvényt.

Ebben az együttműködési modellben valamennyi együttműködő személy rendelkezésére áll az a lehetőség, hogy olyan képességet dolgozzon ki, ami által megnöveli a tájékozódási szintet az élettérben és az információs térben, javítva a fogékonyság minőségét az új ismeretek bővítéséhez, a végletekig kiszélesítve az ismeretszerzési lehetőségeket.

Az LFM matematikai összefüggései alapján kimondható, hogy az egyetemes fejlődés nem más, mint kétobjektumos átadási folyamat, négy fő szakaszban, hét lépésben. A két univerzális objektumot az egymással együttműködő párt alkotó egyik, úgynevezett expert minőségű és szerepű objektum, és a másik, az úgynevezett operátor minőségű és szerepű objektum néven vezették be. Az Expert-Operator System a LFM gyakorlati alkalmazása, egyúttal egy új módszer, azaz új eszköz a fejlődéshez. Az expert-operator pár azt jelenti, hogy a két objektum összekapcsolódik, szorosan kölcsönhatnak egymással, de ezt az információcserén keresztül teszik, tehát értelmesen együttműködnek, miközben úgy viselkednek, mint egyetlen organizmus. Ilyen viselkedést az állat és a növényvilágban is megfigyelhetünk. Természetesen a rendszer azzal fejleszthető tovább, ha újabb, egyedi elemek lépnek be a rendszerbe. Ezzel a fajta együttműködési formával a szinergetika tudománya foglalkozik. Bővebben a szinergetikáról, mint a rendezettséget felhalmozó nyitott rendszerekről:

Bármilyen témáról is legyen szó az életben, mindenhol belekerülünk a Leader-Follow összefüggésbe.
A Modell alkalmazásai széleskörűek

Az Expert-Operator System (röviden EOS, kiejtése EOSZ) kidolgozója Borisz Jevgenyjevics Zolotov orosz matematikus, kibernetikus.

Első alaptézis: Az egyetemes fejlődési törvény kimondja, hogyan szabadítható meg az emberiség vagy az egyén a fejlődése közben bekövetkezett hibáktól, és azok következményeitől.

Második alaptézis, egyben Borisz Zolotov axiómája: Mielőtt hozzá fognánk a világ átalakításához, előbb rendet kell teremtenünk abban a zónában, amelynek átalakítása a legkisebb romboló következményekkel jár a világra nézve: a saját fejünkben.

Az alkotók célja az ismeretek minél szélesebb körű átadása volt. Ennek érdekében az expert-operátor szakemberek és tanárok folyamatos képzéséhez magánakadémiát és további központokat alapítottak, ahol jelenlegi is folyik a kutató-fejlesztő munka, és zajlanak a szemináriumok.