Mi a megértés?

A megértés elsődlegesen az információkkal történő, aktív munka. Energiaigénye változó, de általában a nagyobb tudatoság felé igyekvő folyamat. Hogyan zajlik egyszerűen nézve? Eleinte csak automatikusan reagálunk a hozzánk érkező, új információk fizikai valóságára, mivel hat ránk. Ez a hatás azonban egyátalán nem véletlenszerű történéseket idéz elő bennünk, melyek lassanként felépülnek valamivé. Amikor aztán mégis úgy tűnik, hogy egyetlen villanással történik meg a tudatosodás, mint egy felismerés, ezt a rendkívüli hangulatú pillanatot is egy hosszabb folyamat előzte meg.

Arról van szó, hogy a részben rendezetten beérkező információtömegek lényeges részei, egyszer csak letisztulnak, felismerésre kerülnek és összeállnak a belső világunkban, majd a tetteinkben is megnyilvánulnak. Amint pedig ezek a tettek és a hatásuk erőssége elér egy küszöbértéket, valamilyen egyedi eredményt is létrehozunk. Még nem valami készterméket, mert még átalakulóban van, de máris új lehetőségeket ad hozzá az életünkhöz. Nem lehet viszont passzívitással elérni ugyanezt. A saját energiainformációs mezőnek kell változnia ehhez: a területe és az ereje is megnő, sőt elérhet egy magasabb fokú rendezettséget, azaz fejlődhet.

Mi az egyszerű gondolkodás?

Az egyszerű gondolkodás elsődleges eszköze a figyelem, amihez képest a gondolkodás önmagában csak egy automatikus reakció, ami a küszöb feletti új információkra indul el,  majd az erre a hatásra aktiválódó emlékekkel is összekapcsolódik, ami az új információk azonosításához szükséges, mint egy saját könyvtár. Megfigyelsz valamit és automatikusan hozzákapcsolódnak a múltbeli emlékeid, mint érzések vagy hangok vagy képek vagy filmek. Az érzékszerveid és akár az egész szervezeted is részt vehet az azonosításban. Lehet, hogy eközben sikerül a jelenben maradnod, de lehet, hogy már a múltadban haladsz tovább és amit nem értesz, ami új a számodra, azt itt már nem veszed figyelembe vagy lecseréled egy régire.

Mi a tudatos gondolkodás?

A tudatos gondolkodás már a jelenben végzett, pontosságra törekvő munka, ami a friss információkon alapul és nem keresgél feltétlenül a könyvtárban, hanem elfogadja új, ismeretlen helyzetét, egy komplex tanulási folyamatban. 

Hová halad ez a tudatos, jelenbeli, megismerési folyamat? 

Az újdonságokkal történő összekapcsolódásra és ezzel a fejlődésre irányul. 

Mivel történik az összekapcsolódás? 

Az együttműködési mezővel és az ebben a térben tartózkodókkal.

Mi az együttműködési mező?

Együttműködési mezőként értelmezhető az a közösen, több oldalról, akvívan épülő terület, melyben akadálytalanul van lehetőség az energetikai és az információs kapcsolatfelvételre. Például ilyen a játszással (szabad reakciókkal) épülő mező a gyerekek között, a felnőttek alkotói munkacsoportjai is így élnek együtt vagy egy kiváló színházi előadás és a közönsége között is hasonló eggyéolvadás jön létre. Milyen ez a mező? Akaratlan, spontán, erős hatású, új lehetőségekkel teli és ennek köszönhetően váratlan sikerek és élmények születnek meg.

Mire ad lehetőséget még az együttműködési mező?

A legjobb lehetőség ez az aktív mező a tanuláshoz, a fejlődéshez és a szeretethez is, mert benne automatikusan is optimalizálódnak az energiainformációs cserefolyamatok és nagyon gyorsan születik és terjed az új megértés és az egységes, fejlődőképes rendszerré szerveződés.

Milyen az optimális kapcsolódás? 

Akadálytalan és zavartalan, ezért az ilyen kapcsolódások konfliktus és erőszakmentesek, erősítik az alkotórészeket, nem lehetnek elnyomóak, és ez az, ami maximalizálja az elérhető lehetőségeket és megteremti az új mutációkhoz kedvező konstrukciós teret. Ez egyúttal az alkotórészek saját jóléti tere is. Ez az a komfort, majd az optimum zóna, amihez a belső állapotban el kell jutni és amit ilyen módon, közösen, könnyebben lehet fenntartani.

Mik ennek az optimális életmódnak a feltételei?

Milyen hibák fordulhatnak elő?

Információs hiány és fertőződés miatti zavarodottság léphet fel a megértés kialakulása előtt, ami megtöri az együttműködési zónát és a belső állapotot. Ilyenkor szükségessé válik megvizsgálni azt is, hogy mik a nem helyes válaszok, melyek bekerültek. Az elcsépelt, kihasznált butaságok és a helyes válasz gyakran nem ellentétes értelműek, hanem másfélék és eleinte nehéz összehasonlítani őket. Miért? Az egyszerű gondolkodás csak a véghelyzetek közötti és a kevés variációs számú választások közötti gyors döntésre alkalmas.

Olykor olyan ez, mint a szerencsejáték, hogy csak megtippelik a jó megoldást, de aztán ez majd észrevétlenül alakul át erős, megingathatatlan, de valójában megalapozatlan hitté. Ez szék, ez nem szék. Ez igaz, ezt pedig nem fogadjuk el és innentől nem is érdekel minket. Ez csak 1-2 választásos, statikus rendszerekre alkalmazható és az élet nem ilyen. Ott ennél sokkal bonyolultabb, természetesen alakuló rendszerek vannak és ezek is folyton mozognak. Az egyszerű gondolkodásban ráadásul elsikkad a véghelyzetek kiválasztásának lényeges lépése: nem kerülnek megértésre sem a közös tulajdonságaik, sem a különböző tulajdonságaik. Ezek felismerésének hiánya pedig nem ad megfelelő összehasonlítási és megismerési lehetőséget.

A helyes és a helytelen válaszok ehhez hasonlóan viszonyulnak egymáshoz. Egy helyes magyarázat alapból nem tartalmazza a helytelent, még részleteiben sem. De a kettejük viszonya sem ellentétes, gyakran nem is tűnnek egymást kizárónak, ezért a tanuló ember mindkettőt könnyen elfogadja. A számára új, nem közismert ismeretet viszont kevésbé vagy egyáltalán nem tudja eleinte hasznosítani, valójában még nem is érti, így mégis marad a már jól ismertnél. Nem érti, hogy az helytelen vagy helyes, mert a tanulás köztes folyamatában nem lát ellentmondást az új ismeret és a régi, elavult vagy eleve hibás között.

Hogyan teljesíthető ki a tanulás? 

A teljes megértéshez szükséges a gyakorlati bemutatás, aztán a tanuló ember vezetése, majd önálló gyakorlatozása az új ismerettel. Így teljesen önállóan is tanulmányozhatja a válasz helyességét és alkalmazhatóságát, de kipróbálhatja a saját ötleteit is. Csak a kísérletezés után alakul ki benne, hogy miért nem működik egy helytelen válasz és a helytelen kiindulási pont. Majd csak ezek után kezdi magában meg is fogalmazni erre a magyarázatot. Eleinte nehezen, aztán egyre könnyebben és pontosabban képes róla gondolkodni és beszélni, majd le is fogja írni. Minden újabb csatorna használata révén - gondolkodás, beszéd, írás... - új dimenziók nyílnak meg számára és új, pontosabb megértésre jut. Végül képes lesz meglátni a lényeget és ezt univerzálisan felismerni és alkalmazni a különböző üsszefüggésekben.

Hogyan tehető hatékonyabbá a tanulás?

A tanulás olyan adás-vételi folyamat, ami a közvetett módok helyett közvetlenné is tehető. Ez sokkal hatékonyabb mód. Ehhez teljesen más üzemmódok szükségesek az életben. Másképpen működik a test és a szellemi tevékenység is. Itt a lélek bekapcsolódásáról is szó van, hasonlóan például a jógikhoz. A tanulás, a realitást illetően, ha az ténylegesen ott zajlik, szentség: fénylő és átható, független az anyag korlátaitól és a társadalomtól. Ennek a tanulási módnak is vannak iskolái és tanítói, akik által minden ember számára elérhető ez a fejlődési út.