Miről szól az élet fizikája?
Az élet leírására sokféle módot lehet választani. A leegyszerűsítés sokat segíthet a megértésben, de a nagy bonyolultságú jelenségek leírásához, mint például ahogy érzelmileg és gondolatban átélünk egy helyzetet és a hozzá tartozó állapotot, inkább a művészi alkotás vagy még inkább az előadása és persze a szerelem ad ilyen élményszerű megközelíthetőséget. Szóval, az ember közvetlenül vagy alkotói hordozókon keresztül ad életet, hogy mások is átélhessék és tapasztalhassák vagy akár rendelkezhessenek vele. Ez a mód nagyon hatékony a tanításban és a fejlesztő iskolák fel is építik hozzá ezt a minőségi tanító-tanítványi kapcsolatot.
Az élet a tudományos kutatásban ismert módon és eszközökkel is kutatható, leírható és átadható. Jelen esetben a fizika módszerei alapján próbáljuk meg leírni a szex világát. A fizika tudománya általánosságban a természetet avagy a világegyetem természetét kutatja, a kis és a nagy léptékekben is. Alapvetően 4 fő tényezőre egyszerűsíti le a világot: térre, anyagra, energiára avagy kölcsönhatásra és információra. Miről is szólnak ezek?
Láthatóvá vált, hogy az anyag és az energia a természetben egy és ugyanaz, más megjelenési formákban: szilárd vagy mező formában, a forma vagy a formátlanság természetében. Maga a mező is egyszerre rendelkezik hullám és részecske jellegű tulajdonsággal. A szilárd anyag is rendelkezik mindkettővel: darabossággal és hullámterjedésű, térszerű avagy mezőként viselkedő sugárzási tulajdonsággal.
Mindkét forma kevert tehát és mindkét forma hordozhatja az információt, ezt a negyedik fizikai tulajdonságot. Mondhatjuk úgy is, hogy a fizika az információval és a hordozóival foglalkozik, az anyaggal és a mezővel vagy másképpen az anyag-mezővel. És a téridővel is foglalkozik, sőt bármivel foglalkozhat ezeken az alapokon. Ma már nem állíthatók fel azok a korlátok, melyekkel korábban jól elhatárolták az egyes tudományágakat. Ez ismét a tudományos evangelizáció kora, úgy ahogy az régen is volt.
Mi a hatása az információnak a hordozóira avagy milyen kapcsolat van közöttük?
Ez igen lényeges kérdés. Olyasmi, mint eldönteni, hogy két ember közül melyikük mire való vagy két könyv közül melyiket mire lehet használni. A hordozót a leginkább az információfelvevő és tároló kapacitása határozza meg. Az egyes objektumok megkülönböztető tulajdonsága, hogy képes-e az adott információkkal feltöltekezni és mire válik képessé velük együtt.
Mind a kapacitás, mind a képességek információs meghatározottsága minőségi tényező. Vannak buta és vannak okos kavicsok avagy kőfejek, de megkülönböztethetünk aktív és passzív hordozókat is. A passzívakban alszik az információ, aktuálisan nincs használatban, mert nincs hozzá elég ereje vagy nem érti meg vagy éppen nem szükséges alkalmaznia, de lehet az is, hogy nincsen hozzá eszköze vagy valamilyen más feltétel hiányzik, például még több időre van ehhez szüksége, korosabbá kell válnia hozzá. Ilyenek a szunnyadó gének avagy a rejtett tehetségek, az aktiváló feltételek hiányában. Az információs kapcsolatok mindig minőségbeliek, azaz képességet hordoznak és képességváltozásokat eredményeznek.
Hogyan dolgozik együtt az anyag, az energia és az információ?
Az energiamező megmozgatja és mozgásban tartja, sőt átalakítja az anyagot, annak szerkezetét. Ezzel alkalmassá teszi az adott információs komplexum befogadására. Fordítva is ez történik: az anyag hatására az energiamező átformálódik. Az információ meghatározza, hogy az anyag mennyi energiát használjon fel, milyen mozgást végezzen el és ez meddig tartson. Amikor egy anyag-energia-információ triász egyesülése megtörténik, ez átvisz egy új életbe. Az ehhez a fúzióhoz kapcsolt folyamat egy kis saját időtér, ami kapcsolódhat más időterekhez és végső soron az egyesült, nagy időtérhez is. Az időterek hálózata stabilitást ad az univerzumnak, ami biztosítja a triászok folyamatos transzformációit. Amikor az idő-matrix anyagában rések, megszakadások keletkeznek, a triász fúziós folyamatok felpörgése képezi ki a ragasztót, ami a réseket megszünteti. Ez a felpörgés az alkotói avagy a szerelmi folyamatok izzásában valósul meg.
Hogyan kerülhet be új információ az anyagba?
Az információ valamilyen sugárzáson keresztül éri el az anyagot. Ha sikerül behatolnia és beépülnie, akkor ebben az energiaigényes folyamatban energiát és egy kevés külső anyagot is behúz magával és így leköt egy triászt. Mivel tehát az új energiainformációs beépülésnek anyagszerű tulajdonságai is vannak, ezért a nagy kapacitású hordozóanyag is megszaporodik egy kicsit, de mivel az energiatartalom, azaz az összetartó erő is nagyobb lett, az anyag tömörebbé is vált. Egy emberi hordozó ilyen esetben erősebbé, jó közérzetűvé, egészségesebbé, légiesebb és harmonikusabb mozgásúvá és vékonyabbá is válik, bár ha megmérjük, a testtömege nem lett kevesebb, hanem egy kicsivel több. Feltételezhető az is, hogy az energiatartalom megnövelése folytán valamilyen antigravitációs hatás is érvényesül. Ezeket a hatásokat minden, erős információváltozást hozó tevékenységnél tapasztaljuk.
Az adott új információmennyiség valamilyen komplexumok formájában kerül tehát átvitelre és aztán beépülve, ott tárolódik az új hordozókban. A komplexumok információtartalma és annak rendezettségi foka együttesen meghatározza meg valamilyen információs osztályba sorolását. Leegyszerűsítve, minél nagyobb és többrétegű vagy mélységű egy infokomplexum, annál magasabb osztályú rendszerbe soroható. Ez a hordozóanyag vagy a hordozómező szempontjából is lényeges, mert annak megfelelő egyedi tulajdonságokkal bírnak a különböző osztályú hordozók, mindaddig, amíg meg tudják az információs komplexumaikat, melyekkel már rendelkeznek. Ez azonban változni fog és az elmozdulásuk az egyszerűbb vagy a magasabb bonyolultsági osztályok irányába tőrténhet.
Biofizikai kapcsolatok
A fizikai tulajdonságok a természetben szakadatlanul változnak: egymásba átalakul az anyag, a mező, az információ is megváltozik, terjed, rendezettebbé váik vagy rendezetlenebbé és ez megváltoztatja a különböző hordozó objektumokat, az egymáshoz való távolságukat, a viszonyaikat, a kölcsönhatásaikat.
Az objektumok vagyis a hordozók egymástól elkülönítve is meghatározhatók és vizsgálhatók. Például az Univerzum egyes bolygói különálló objektumokként is vizsgálhatók, de megtehető ez a galaxisok léptékében vagy a másik irányban, az egyik bolygón lakó élőlények kisebb-nagyobb egységeiként is. Minden életjelenség és cselekmény leírható fizikai változásként. Még az olyan bonyolult jelenségek is, mint a párkapcsolatok és a különböző szexuális zavarok. Ennek köszönhetően mind értelmezhetővé válnak.
Az élőlények kapcsolatai önmagukban is élőlényként vizsgálhatók. Még pedig úgy, hogy a kapcsolat vagy a kapcsolódás, legalább két objektumos komplex rendszerként tekintendő. E rendszerek fejlődése az energia és az információ változásai alapján jól vizsgálhatók. Az energia- és az információváltozás az anyag- avagy a képességváltozások mutatói. A rendszerek szerveződésének szintjén a fizikai paraméterek nem csak mennyiségi mutatókként tekinthetők, hanem a minőségi változásokban is okként szerepelnek, ezért változásaikkal a képességváltozások is magyarázhatók és leírhatók.
Az élő rendszerek működése a kibernetikai/biokibernetikai tudomány tárgykörébe tartozik. Amikor a fizikai változás élő objektumokban zajlik, akkor sosem csak fizikai változások lesznek a következményeik, hanem a teljes rendszer valamennyi átalakulása is elkezdődik: kémiai, sugárzó, biológiai és más jellegűek is lesznek. Ha pedig még tovább megyünk, akkor a látszólag nem nagy szerkezeti változások ellenére is hatalmas tulajdonságbeli, például működésbeli változások jöhetnek létre. Ezek pedig igen jelentősek az élet egészére gyakorolt befolyásuk révén.
Mit jelent az életminőség-változás?
A szex fizikája
Rombolás vs. alkotáa
Mi a nagy energiák mozgatásának a veszélye?